Egy darabig már-már úgy tűnt, hogy nem tudjuk bemutatni a minden idők egyik legrosszabb filmjének tartott Kazaam-ot, melyet a Super Mario mellett szintén Mangekyo-nak köszönhetünk. A vágás nehezen akart összejönni, de végül csak sikerült.

A legfontosabb az, hogy azért ezt semmiképpen sem neveznénk minden idők egyik legrosszabb filmjének. Távol áll a jótól, de közel sem nézhetetlen. Egyetlen egy valami (jobban mondva valaki) rontja le a színvonalat, de az olyan szinten, amilyet még soha, ismétlem: SOHA!!! nem láttunk. Láttunk már sok béna színészi alakítást, de ez az ilető annyira dühítő ripacskodást mutat be, hogy attól öregebbek lettünk néhány évtizeddel.
És nem túlzok, itt MINDEN IDŐK LEGROSSZABB SZÍNÉSZI JÁTÉKÁRÓL van szó, amit valaha életünkben láttunk!

És ha ehhez még hozzávesszük, hogy az illetőre írt szerep is pokolian rossz, akkor nem hiszem, hogy csodálkoztok, ha azt mondom: A Kazaam nézése közben korábban nem tapasztalt düh fogott el mindkettőnket. Még soha nem akartam ennyire megölni valakit!

Ja, és NEM arról az illetőről van szó, akire mindnyájan gondoltok!