Köszönöm Blacksheep.

Így ha akarod, akkor te rólad is mintázhatunk egy karaktert. :P

Szerintem ha megjelenik egy medencetisztítót kettéharapó krokodil, az elég megemlékezés lesz neki. :)

@Qtya von Disznósajt: Naná hogy akarom! :)
De ez a medencetisztítót kettéharapó aligátor is jó ötlet, amit Callinicus írt! :)

Meglesz :P

azért a metro játékra azt irni hogy nem aratott sikert erős tulzás,éppen ellenkezőleg,hatalmas sikere lett a játék első részének amit a folytatás csak tetőz,mellesleg ez az egyetlen egy esemény a játéktörténelemben mikor a játék második része lealázza a könyv második részét,magyarul a játék jobban sikerült mint a könyv,na ez már valami,lehet gondolkodni.

@dexexe: Nem azt mondom, hogy nem lett sikeres az első játék, csak hogy nem jó. Volt "szerencsém" végigpörgetni pár évvel ezelőtt, és szabályos idegtépés volt, főleg a végefelé. Nem mondom, félelmetes és itt-ott hangulatos játék, de annyira túlkomplikált, röhejességig szkriptelt és nevetséges hibáktól hemzsegő az egész, hogy csak dacból toltam végig.

Én is hallottam, hogy a játék második része jobb, mint a könyvé. A Metro 2034 amúgy nekem bejött, bár egész más stílusú, mint az első rész. A Last Light-tal nem játszottam (még), de azt tudom, hogy semmi köze a 2034-hez, egy teljesen különálló történet, szóval nem is érdemes összehasonlítani őket.

@BlackSheep89: A 2033 és 2034 között játszódik a Last Light, összekötve a két történetet. Szerepel benne Leonyid is például... Amúgy, ahogy haladunk, a mienkre egy olyan játékot lehet majd rittyenteni, ami árvizet rekeszt...

Lenne egy kérdésem!

Mitől egyedi a Metro, mik a "világának" egyéniségei, ami miatt nem lehetne ezt a projectet, Mad Max Hungary-nak, Apocalyps Hungary-nak, After Nuke Hungary-nak, vagy akárminek nevezni?

Attól, hogy Metróban játszódik? Olyan szörnyeket használtok, mint amik a Metro 2033-ban vannak?

Nem olvastam a könyvet, a játékot játszottam, bár nem sokáig, mert unalmas volt. Értem én, hogy ez a kedvenc könyvetek, de nekem nagyon csak reklám fogásnak tűnik, hogy a Metro nevét használjátok. (Ez nem szégyen, vagy kisstílű dolog, hollywoodban csináltak viktoriánus James Bondot, és ráírták hogy Sherlock Holmes, közben sok köze egyikhez sincs.)

Lehetőleg nem olyan válaszokat kérek, hogy így jól van megírva, meg úgy átélhető, meg amúgy hiteles, hanem valami konkrétat. :)
A Fallout-nak meg tudnám határozni az egyéniségeit, amitől az felismerhetően Fallout, de a Mad Max-nek már igazából nem. Ha valami Poszt Apokaliptikus, az Mad Max szerű, és attól tér el valamiben mindig. A Fallout olyan sokban, hogy az már felismerhetően Fallout. De ha valaki mutat nekem random képet Metro-ból meg mondjuk a Stalker-ből, meg nem tudom mondani, hogy melyik-melyik. (Kivétel, ha kék metró van a képen, de ezt én nagyon kevés egyéniségnek érzem.)

@Callinicus: Köszönöm a kérdést és válaszolok is... Sajnálom, ha tapintatlan vagyok, de látszik, hogy nem ismered mindezt a munkásságot, amit Glukovsky mester beleölt az eredeti könyvbe, (csak ajánlhatom) valamint nem látod át a lényeget.
Mad Max? Ugyan... Itt ilyesminek se híre se hamva. Ez egy reális apokalipszis. Erről ismerszik meg a metró. Hogy az ember belegondol, hogy mi lenne, ha most bekövetkezni az apokalipszis, majd továbbgondolja, megfűszerezi misztikumokkal, utalásokkal, jelképekkel, érzésekkel és voálá. Metró könyv.
Csak mert például nem hinném, hogy Fallout univerzumban történik olyasmi, hogy minden magyarázat és egy csepp vér nélkül eltűnik egy egész városnyi ember, vagy valaki csak úgy, tőled pár lépésnyire csak úgy, egy hang nélkül eltűnjön a metróalagutak sötétjében.
Mindezt az atmoszférát nem tudom átadni, ehhez mindenképpen olvasni kell a könyvet, mert ha elolvasod az első fejezetet, egyből megérted, hogy milyen is valójában ez a stílus.
Amúgy ne nézz zsidónak, mert nem szeretem, ha valaki olyan embernek néz, akit érdekel a pénz...

Hát ez nem volt valami konkrét. :( Pont próbáltam kiemelni, hogy nem ilyen homályos dolgokat kérek.

Blacksheep esetleg tudsz segíteni? :) Te talán érted mire gondolok.

@Callinicus: Pedig pont a Metro világa adja az egyediségét, illetve hogy milyen mérnöki pontossággal van ábrázolva, miközben filozófiai és spirituális mélységet is kap az egész. Ez éppen egy olyan könyv, amiről nem elég tudnod a történetét meg a helyszínét ahhoz, hogy értékeld, hanem el kell olvasnod.
A Mad Maxnél jóval mélyebb és tartalmasabb a világa, de megkockáztatom, hogy még a Fallout-ot is üti. Leginkább a Stalker-éhez hasonlítható.

"Pedig pont a Metro világa adja az egyediségét, illetve hogy milyen mérnöki pontossággal van ábrázolva"

Ezt értem, de ebben megint annyi a konkrétum, mint vöröshagymában a proletár öntudat. :( Mérnöki pontossággal ki van dolgozva, mi van benne mérnöki pontossággal kidolgozva? A karakterek? Az nem indokolja, hogy átvegyük a címet. A helyszín? Az határ eset. A cselekmény vagy a hangulat? Ezeket nehéz lehet visszaadni, de én nagyon feleslegesnek érzem a Metro szajkózást.

Nem a történet, meg a helyszín érdekelt, hanem kulcselemek, amiktől felismerhető, hogy az bizony Metro, és ami miatt érdemes, egy magyar, poszt apokaliptikus írást, Metro névvel illetni, saját név helyett. Mondjuk azért érdemes, mert különben ráfognák, hogy ez csak simán Metro lopás. A Falloutban (legalábbis a 3.-ban) van szerepe a Metro-hálózatnak, még ha nem is meghatározó, de ezt a helyszínt, - amiből néha azért kiki mennek gondolom - nem érzem önmagában annyira meghatározónak. A Kontroll is a metróban játszódik, és tele van spirituális utalásokkal.

Mutánsok vannak a Falloutban, a Warhammer 40000-ben, Dredd-ben, meg sok más helyen.

Az a baj, hogy így puszta reklám fogásnak érzem a címet.

Ha meg az eredeti regény írójának stílusában akar valaki írni, azt lehet, de én kicsit visszásnak érzem.

Miközben írtam rájöttem, hogy lehetnek olyan dolgok, hogy az emberek ugyanazért mentek le a Metrókba, mint Moszkvában, ugyanazok, vagy nagyon hasonló események játszódtak le, ugyanúgy kis politikai klikkek alakultak ki. (Várjunk csak, most akkor ugyanaz lesz megírva még egyszer?) Ha a politikai klikkesedés a dolog nyitja - ilyesmit mintha hallottam volna a story felől - akkor azzal is lehet érvelni, hogy ettől és ettől a jelenségtől, Metro 2033, meg ilyen és ilyen események vezettek hozzá, meg vannak általános törvények a világban, amik szintén átemelődtek, csak ha felteszek egy kérdést, amire egyszerű és konkrét válaszokat szeretnék kapni, bosszant ha azt kapom vissza- pedig külön kiemeltem hogy ezt ne - hogy olvasd el a regényt, meg ez elmondhatatlan... jó el fogom olvasni a regényt, aztán vagy az van, hogy nem tudom összefoglalni néhány sorban a meghatározó világbeli elemeket, amik miatt érdemes lehet ezt a világot átvenni, vagy ha nincsenek ilyenek, akkor nincs értelme, egy új, magyar kezdeményezést, azzal promózni, hogy ez Metro, csak magyar. (Vagyis értelme van, csak nem tetszik.)

@Callinicus: Hát, sajnos tényleg nem tudom meghatározni és ezért tényleg elnézést, de ez lehetetlen...
A világ maga túl összetett ehhez, inkább képzeld el úgy, hogy Glukovsky stílusa az élet, papírlapra átvíve és megfűszerezve misztikummal.
A karakterek a maguk módján mind emberiek és ez adja a könyv varázsát.
Hogy megtörténhet... Nem úgy, mint a Fallout, ahol kiégett agyú zombik... bocsánat, ghoulok támadnak rád, vagy hatalmas szupermutánsokat kell agyoncsapni egy boxerrel.
Amit Glukovsky leír, arról érződik, hogy megtörténhet.
Például a metróalagutakban való élet.
Az emberek szeme elszokik a naptól, a növénytermesztést csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak, a pórnép meg gombán és az abból nevelt csirkéken is disznókon tengődik.
Az alagutakban sötétség és szellemek tanyáznak, amelyek emberhúsra, vagy magára az emberek lelkére vágynak.
Maguk a misztikumok közül kiemelendő a Kitaj-Gorod-i alagút, amelyben egy olyan rettenet tanyázik, amely minden embert szőrén-szálán tüntet el, nem hagyva utána semmit.
Sajnos csak tényleg ennyit tudok említeni, mert minden egyéb más spoiler lenne, azt meg nem szeretem sem okozni, sem kapni...

@Qtya von Disznósajt: @Callinicus:
Tényleg ez az egészben a legmegkapóbb: elképesztően életszagúan kezel mindent, a metró életvitelét, a szereplők belső világát és főleg a misztikát, ami körüllengi az egészet. Még annyit hozzá, hogy folyamatosan körbelengi egy olyan elmúlás-érzet, ami csak egyetlen másik könyv/film tudott így vetíteni, éspedig Az út. Végig érződik, hogy a világ és az emberiség az utolsókat rúgja, nincs remény a jobb világra, és ez nagyon erős alaplöketet ad a könyv hangulatának. Megintcsak azt tudom mondani: el kell olvasni!